gpoy
Muel Kaptein szerint az egyébként jó emberek az alábbi okokból követnek el immorális tetteket:
1.) A csőlátás
A célok megvalósítása annyira fontossá válik, hogy az etikai és erkölcsi korlátok felülírásra kerülnek.
Azaz a hazafiság, a sikervágy, az érvényesülési kényszer mind-mind immorális viselkedéshez vezethet.
2.) A bűn eufemizálása
Amennyiben a közbeszédben az immorális viselkedésnek pozitív hangzású becenevei vannak, azaz a bűn relativizálása össznépi sporttá válik, akkor azok elfogadottsága is jelentősen megnőhet.
3.) A közösségi kapcsolatok meglazulása
Amennyiben egyes emberek nem érzik a közösség részének magukat, úgy érzik, hogy a közösség kitaszítja őket vagy nem részei annak, akkor az immorális viselkedés valószínűsége jelentősen megnő.
4.) A gyenge önkép és gerinctelenség
Akinek erős az önképe és erősen individualisták, azoknál erősebb az individualista felelősségérzet is. Akik azt képzelik, hogy nincsen választásuk, nincsen befolyásuk, és mindenben másoktól függenek, azok kisebb részben érzik az egyéni felelősséget, ezért belső morális ellenvetés nélkül szegik meg a szabályokat.
5.) Sietség és kényszerhelyzet
A sietségben vagy kényszerhelyzetben lévő emberek immorálissá válnak, mert a saját céljaik és túlélésük megvalósítása köti le őket.
6.) A büntetlen kicsi lopások
Sok szervezetben a pitiáner lopásoknak nincsen következménye. Az emberek ebben az esetben megpróbálkoznak picit jelentősebb lopásokkal.
7.) Az önképből eredő erkölcstelenség
A legtöbb ember okosabbnak és erkölcsösebbnek képzeli magát a többieknél. Ezért ha nem úgy alakul az élete, előmenetele, vagyoni helyzete, mint egyeseknek, akkor az igazságtalanságérzet elhatalmasodása miatt az immorális viselkedés esélye megnőhet.
8.) A gazdagság közelsége erkölcstelenné tesz
Az extrém gazdagság jelenléte vagy közelsége önmagában immorálissá tesz sok embert, mert az irigység és önzés felülírja a gátlásokat.
9.) A tolvajnak tartott ember lopni fog
Ha valakit immorális magatartással gyanúsítanak állandóan, az úgy is fog viselkedni.
10.) A korrupt társadalom/szervezeti kultúra korrupt embereket termel ki
A multinacionális cégek mérései alapján minél kevésbé átlátható/minél inkább korruptabb egy alkalmazott származási országa, annál inkább hajlandó elfogadni a vesztegetési pénzeket.
11.) A túlzottan elnyomó szabályok korrupciót keltenek
Ha a szabályok túlságosan szigorúak, akkor az emberek szabadságharcot indítanak azok ellen. Ez például korrupciót is okozhat.
12.) Parancsra tettem
Ha egy szervezet vezetősége korrupt, akkor a kiszolgáltatott pozícióban lévő alkalmazottak nem érzik magukat személyesen felelősnek, ezért gond nélkül segítik a korrupciót.
13.) A hatalom korrumpál és kettős normákat keletkeztet
A hatalom gyakorlása során a vezetők saját magukat eltérő emberként kezdik látni. Ennélfogva úgy tartják helyesnek, hogy az alkalmazottakra vonatkozó szabályok rájuk ne vonatkozzanak, illetve a vezetők (a hatalom birtokosai) tekintetében külön, eltérő szabályok legyenek érvényben.
14.) A gyenge állam immorális lakosságot teremt
Ha a lakosság azt látja, hogy az állam nem lép fel bizonyos magatartásokkal szemben, akkor az emberek kihasználják a káoszt és az anarchiát.
15.) Az alacsony immoralitás paradoxona
Ha senki sem korrupt, azaz általános az erkölcsös magatartás, akkor egy kisebb korrupció nem fog feltűnni.
16.) A hűséges alkalmazott
Sokszor a hatalommal bíró személy számára végzett szabályszegés a lojalitás jelének tűnik. A szabályszegő lojális csapatjátékosnak akar látszani.
17.) Zéró összegű játszmák
A zéró összegű játszmákban az emberek sokkal gyakrabban csalnak.
18.) Az immoralitás racionalizálása
Ha egy immorális cselekvés és az adott személy morális tartása egymásba ütköznek, akkor a fájdalmas ellentmondást fel kell oldani, védelmet kell kialakítani. Ekkor történik meg a korrumpálódás ésszerűsítése, megindoklása, megmagyarázása.
19.) A kiszámítható büntetések paradoxona
Ha egy magatartás büntetése összeghez köthető, akkor a megszegésük nem morális döntéssé válik, hanem gazdaságossági számítássá.
20.) A fáradt és éhes emberek korruptak
A fáradság és az éhség növeli a korrupciót.
21.) Kis tolvajból nagy tolvaj
A kis tolvajok nem tudnak kiszállni a mókuskerékből és a kényszerű sodródás miatt nagy tolvajjá válnak.
22.) A lassú morális degradálódás csapdája
Az emberek a múltbeli standardjaikhoz mérik a jelenben a morális döntéseiket. Ha megindul egy morális hanyatlás, ez a mechanizmus szükségszerűen lefele vezeti az embereket az immoralitás mélységei felé.
23.) A vesztébe rohanó közhangulat csapdája
Ha egy közösségben erős nyomás alakul ki egy bizonyos magatartás megvalósítása érdekében, akkor a legtöbb ember nem tud ellenállni a nyomásnak, még akkor sem, ha racionálisan észleli annak veszélyeit.
24.) A felhalmozott etikai hitelesség elköltése
Sok ember úgy érzi, hogy az etikus és erkölcsös viselkedés tartós folytatása megengedhetővé teszi egy idő után az erkölcstelen viselkedést. A múltbeli etikus viselkedés megengedhetővé teszi az etikátlan jövőbeli viselkedést.
25.) A nyilvánosságra hozott etikátlanság paradoxona
Ha egy etikátlan magatartás nyilvánosságra hozásra kerül, de annak nincsenek következményei, akkor a nyilvánosság legitimálja az etikátlan magatartást.
26.) Az etikai fekete-fehér gondolkodás veszélye
Ha az etikai konfliktusok fekete-fehér szemléletmódban kerülnek kezelésre, akkor az emberek nem mondják ki a “szürke zónával” kapcsolatos gondolataikat, hanem tesztelik a rendszert annak érdekében, hogy a “fekete” zóna pontos határát megleljék.
27.) A közösségi egybetartozás korrumpáló hatása
A csoportba tartozás, a közösségi béke és egység érdekében az emberek immorális döntéseket hoznak.
alberletargia